Szolgálat

Az elmúlt héten a paksi keresztények öt felekezet részvételével minden este találkoztak a református templomban közös igehirdetésen, imádságon.

Mindegyik felekezet bemutatta énekkarát, mely emelte az színvonalat. Az imahét fő témája az átváltozás, a megújulás volt. A hívek közösen imádkoztak az egyházakért és azért, hogy minél jobban helyreálljon a különböző felekezetekben a szeretetközösség, ne elválasszon, hanem minél jobban összekössön bennünket Jézus Krisztusban való hitünk. Ez a hét különleges lelki megújulást adott az ott résztvevőknek. A hét vége fele már ismerősként köszöntötték egymást a hívek, és ott, akkor mindenkiben elkezdődött valami „átváltozás”.

Az evangélikus lelkész prédikációjában elhangzott mondat- „Egy hétig éljünk másként”- eljutott az ott résztvevőkhöz, mert akik jelen voltak ezeken az alkalmakon, egy hétig tényleg másként éltek, hiszen minden este fél hatra eljöttek a templomba, félretettek minden más feladatot, együtt imádkoztak és együtt dicsérték az Istent.

Én úgy gondolom, hogy ott, akkor elkezdődött valami. Bízom benne, hogy nem csak egy hétre szólt. Lehet, hogy még most csak egy hónapig tart a változás, aztán, jövőre egy évig, és aki ezután is részt vesz az ilyen alkalmakon, egyszer csak azt veszi észre, hogy egész életére átváltozott, hagyta belépni mindennapjaiba Jézus Krisztust, aki bűneinkért halt meg a kereszten, azért, hogy mi élhessünk benne.

Az imahét utolsó napján csodálatos élmény volt hallgatni az erre az estére újraszerveződött „ökumenikus” kórust. A közös éneklésből is áradt a keresztény emberek összetartó szeretete. Számunkra büszkeség volt hallgatni kántorunk, Baradné Koch Boglárka szólóénekét. Köszönettel tartozunk a református testvéreknek a házigazdai szolgálatért és a záróesti szeretetvendégségért.

Jövőre szeretettel várjuk az evangélikus templomba az imahét résztvevőit, bízva abban, hogy az átváltozás nem egy hétre szólt, és egyre többen veszünk részt, hívogatva a Krisztus- hívőket, hogy minél többen lehessünk együtt az Ő szeretetében. Adja Isten, hogy így legyen!

Gadányi Józsefné