Régi Zoltánné, a Paksi Evangélikus Egyházközség pénztárosa 22 esztendős szolgálat után átadta megbízását a gyülekezet új pénztárosának, akit a gyülekezet lelkésze, Nepp Éva beiktatott a 2017. március 26-i istentiszteleten.
Ennyi lenne a rövid, tényszerű tudósítás a honlap számára. Annak oka van, hogy nemcsak ez a száraz tény jelenik meg a gyülekezet honlapján. Az ok pedig az, hogy Zsuzsa több volt a gyülekezetben, mint egyszerű pénztáros, aki beszedi-, őrzi-, kezeli a pénzeket és könyveli a könyvelnivalókat. Igazi tekintélyes, gyülekezeti „nagyasszonyként” szolgálta a gyülekezetet, aki, ha kellett, vigyázott a költségvetés egyensúlyára, ha kellett, figyelmeztetett lejáró határidőre, ha kellett, intézte a temetői ügyeket, ha kellett, pörölt a gyülekezetért.
A hálaadó Istentiszteleten a Zsuzsa tevékenységét méltató lelkészi, felügyelői megszólalásban elhangzott, hogy korunkra a korábbi időkhöz képest bizony nem jellemző tulajdonság a hűség. Könnyen otthagyunk embert, hazát, közösséget. Ennek a hiánynak a tükrében látszik igazán az, hogy egy hosszú ideig tartó, közösségi szolgálat mekkora érték manapság. Régi Zoltánné, Zsuzsa hűséges szolgálata bizonyította, hogy ilyen régi értékek azért még léteznek manapság is.
Kedves Zsuzsa!
Köszönjük a több, mint 2 évtizedes szolgálatodat, és kérünk, hogy ugyan a pénztárosságról lemondtál, de azért maradj továbbra is vigyázó, figyelmeztető, szeretettel pörölő, tekintélyes tagja gyülekezetünknek. Isten áldjon!
Pálmai István
felügyelő