2014. július 11-14-ig gyülekezetünk egy kisebb csoportja látogathatott Langenzennbe. Többen régi barátainkhoz érkeztünk, de voltak köztünk olyanok is, akik első ízben élvezhették a német hittestvéri vendégszeretetet.
A program – mint mindig – élményekben gazdag volt. Az istentiszteleti alkalmak lelki útravalóval ajándékoztak meg bennünket. Az emlékül kapott kis karszalag felirata is ezt idézi föl: „Áldjon meg téged a jóságos, szerető Isten ma, holnap és életed minden napján.”
Az alábbiakban két beszámoló olvasható utunkról.
Kochné Inotai Gyöngyi
Először jártam Langenzennben!
Örömmel vártam a napot, amikor a langenzenni gyülekezet meghívására a csoporttal én is elindulhattam. Még soha nem jártam arra.
Az úton is nagyon jól éreztük magunkat, hiszen jól ismert gyülekezeti tagokkal utaztunk. A sors úgy hozta, hogy egyedül mentem a vendéglátóimhoz, és ez csak azért töltött el egy kis aggodalommal, mert nem beszélek semmilyen idegen nyelvet. Ez a helyzet egy kicsit elbizonytalanított. Gondoltam a szeretet nyelvén mindenki megérti egymást, és én így próbálkozom.
Megérkeztünk a langenzenni pályaudvarra, ahol már vártak bennünket. Mindenki ismerősen integetett a barátainak és vendéglátóinak. Itt egy kicsit magányosnak éreztem magam, persze engem is vártak. Vendéglátóm Inge Thiemann és családja volt. Nagyon kedvesek voltak velem és segítettek, hogy legyőzzük a nyelvi akadályokat. Szombat estére meghívtak egy hazánkból kitelepített urat, akivel tudtam magyarul beszélni és ő fordított is nekem. Az érdekesség még az, hogy Tolna megyéből Gyönk környékéről származott. Félelmeimtől eltekintve vidám és emlékezetes este volt.
Vasárnap a gyülekezet családi napján vettünk részt, így nem okozott gondot a nyelvismeret hiánya. Imádságban, énekekben egy nyelven voltunk, még ha másként is hangzottak a szavak!
Néhányan még délután is maradtunk. Megnéztünk egy kiállítást a „Bibelotékában”. A Biblia készítéséről, könyvnyomtatásról mondtak érdekességeket, persze tolmács segítségével.
Előadónk sok bibliai történetet mesélt, amit persze németül mondott, sok bibliai kifejezést megértettem és mondtam magyarul, erre ő azt hitte, hogy én vagyok a tolmács! Persze ezen mosolyogtunk és mondtuk neki, hogy egyedül én vagyok, aki egy szót sem tud németül! Ebben a történetben az volt a lényeg, és bizonyíték, hogy a Bibliai nevek minden nyelven egyformák és így ki lehet következtetni a történetet.
Vasárnap este sokan a foci VB-t nézték. Én Ingével otthon beszélgettem szótár segítségével.
Kedvességgel, szeretettel és jó szándékkal tényleg sikerült legyőzni a nyelvi különbségeket és elmondhatom, hogy nagyon jól éreztem magam Langenzennben, és hétfőn reggel már én is ismerősöktől búcsúztam, könnyes szemmel, a viszontlátás reményében.
Gadányiné Margit
Úti élmény
A langennzenni testvérgyülekezet ezúttal Kulmbachba, a Plassenburg kastélyhoz vitt kirándulni bennünket. E település erdők övezte tájon fekszik. Ipar nem alakult itt ki, mert a fiatalok elvándoroltak. Így üdülőkörzetté vált.
A kastély – családfákon keresztül is – bemutatja az egykori tulajdonosait, azok családi viszályait, fegyvereiket, házasodási szokásaikat.
Majd elutazunk Neumarktba, ahol Herr Dékán Schuszter 18 évig szolgálta az ottani gyülekezetet, s ma is övéinek érzi őket.
Ez nem véletlen, hiszen együtt fáradoztak az új paplak és templom, valamint a közösségi ház létrehozásán. /adományokkal, kétkezi munkával, ötletekkel, stb./
Ez az egyetlen templom az országban, amelyet vasúti mérnök tervezett. Ingyen.
Az ablakok nagyon emlékeztetnek a vasútállomások ablakaira /rácsos/.
A közösségi ház azonban modern, világos, gyönyörű és tágas. Itt minden korosztály talál helyet a foglalkozásaihoz.
Finom süteménnyel, kávéval fogadtak. Jól éreztük magunkat, lélekben gazdagodva és sok-sok élménnyel tértünk haza.
Hoffman Ádámné
Videó és fotók: Kochné Inotai Gyöngyi
