A templom
„Az új templomot nem a régi helyén, ami megközelítőleg az új lelkészlakás területén állt, hanem attól feljebb, a Vörösmarty utca tengelyében kezdték el építeni 1881 őszén.A templom egy teraszszerűen kialakított talpazaton áll. Főbejáratát csak a teraszra vezető hosszú lépcsősoron lehet megközelíteni.”
Bencze Barnabás
A templomot éjszaka ábrázoló képeslap a paksi evangélikus gyülekezet tulajdona. 1911. december 8-án, Pakson adták postára. A címzett nagytiszteletű Baldauf Gusztávné, Pápán. Baldauf Gusztáv 1900-ban Horváth Sándor segédlelkésze volt Pakson [1] .Később ő alapította a pécsi Baldauf Otthont [2] . Hogy került vissza Paksra ez a lap? Az akkori Gizuska, az általam is ismert Gizus néni özvegysége [2] idején paksi szülőházában lakott a Kossuth Lajos utcában. Ő adományozhatta a lapot a gyülekezetnek.
[1] Vö.: Sólyom Károly: Egy evangélikus gyülekezet a Duna partján. Paks, 1991. 130. o.
Kochné I. Gyöngyi
Bencze Barnabás: Építészeti örökségünk (részlet)
„A régi városrész harmadik temploma, az evangélikus kicsit távolabb, a Kossuth Lajos utcában épült. Paks képének nagyon fontos, meghatározó eleme. A Pollack Mihály útról nézve olyan, mintha őrködne a város felett. Az idősebb paksiak talán még emlékeznek rá, hogy az ötvenes években tornya őrtoronyként szolgált: onnan figyelték a városban és a határban fellobbanó tüzeket.
A templom ma is szép látványt nyújt a Kossuth Lajos utcában sétálóknak. Épülettömbje a házak fölé magasodik. Az ívesen kanyarodó utcában haladva fokozatosan fejti ki hatását a példaszerűen renovált templom. A valaha szépen tagolt kisvárosi házak mára sivárrá csupaszított homlokzatukkal sem rontják el a hatást. Törés csak akkor jelentkezik, amikor a házak ritmusát hosszú kerítés váltja fel. A Vörösmarty utca hangsúlyos lezárásaként jelenik meg a templom. Bár az utca egységes képe mára széttöredezett, még találunk néhány szépen formált eklektikus épületet. Az evangélikus templom monumentális hatása legjobban a Vörösmarty és a Kossuth Lajos utca találkozásánál érvényesül. A templom az utcától távolabb, udvarban helyezkedik el. Az udvart eredetileg két épület zárta le az utca felől, az iskola és a lelkészlakás. Sajnos az utóbbit lebontották. Az épületegyüttes eredetileg a XVIII. századvégi tűzvészek után keletkezett. 1880-ban leégett az evangélikusok 1788-ban épült, majd többször megújított, 1812-13-ban átépített temploma. A tűz martalékává vált az 1870-ben épült iskola és lelkészlakás is. Ez a pusztulás indította el az új épületegyüttes építését. Még 1880-ban elkészült az iskola. Utcai homlokzata egyszerű, szélein és a középtengelyben dór fejezetű lizénával. Ablakai keretezetlenek. Udvari homlokzata beüvegezett pillérsoros tornác. A lebontott lelkészlak homlokzata hasonló tagolású volt.
Az evangélikus templom a kora eklektika klasszicizáló felfogásában épült. Szerkezetileg nyolc téglalap alaprajzú pillér és az ezeket összekapcsoló körívboltívek alkotják az épületet. A belső térben a pilléreket lent dór, fent korinthoszi fejezetű páros lizénák tagolják. A külső falakon dór fejezetű lizénák jelzik a pillérek helyét. Az oldalfalakat középen hármas, két oldalt egyes klasszicista keretezésű ablakok törik át. A falsík kívül kváderezett vakolatú. A vízszintes irányt erősen hangsúlyozó magas, gazdagon tagolt lábazata, háromtagú fogsoros főpárkány reneszánsz ihletésű. A rizalitszerűen előreugró négyzetes torony alján nyílik a főbejárat. A félköríves ajtó előtt klasszicizáló portikusz van két dór oszloppal, fölöttük háromtagú főpárkány timpanonnal. Ez az aediculás motívum más formában a torony tetején és az oltáron is megjelenik. A toronytest széleit lizénák hangsúlyozzák.
Mind a négy oldalon egy-egy félköríves ablak, felettük óramező látható. A főpárkánnyal, timpanonnal záródó toronytest fölött a toronysisak nyolcszögletű gúla, csúcsán kereszttel.
A belső tér három csehsüveg boltozattal van lefedve. A bejárattal szemben áll az aediculás oltár, két korinthoszi oszlop fölött háromtagú főpárkánnyal timpanonnal, a timpanon tetején kereszttel. Mögötte félköríves nyílásban a keresztre feszített Jézust ábrázoló oltárkép. A torony, a bejárat és az oltár hasonló kialakításában is érvényesül az a tervezői törekvés, amely a külső és a belső tér közötti összhang megteremtését kívánja megvalósítani.
Az oltár mögötti támfal – rajta kétoldalt egy-egy függönnyel takart ajtónyílással – a pillérek szélességének megfelelő teret választ le a belső térből. Az így kialakult rész a sekrestye szerepét tölti be. Hasonló megoldás látható a kórus bejárat felöli oldalán. Az orgona mögötti fal mindkét oldalán egy-egy ajtó van. Magát a kórust négy dór oszlop támasztja alá, mellvédje fából készült.
A neoreneszánsz templom szerencsére megőrizte eredeti formáját. A külső homlokzaton és a hófehérre meszelt belső terében minden díszítőelem, építészeti tagozat megmaradt. Tatarozásakor nem próbálták egyszerűsíteni.
Az evangélikus templom tervezője és építője ismeretlen. Sólyom Károly a gyülekezet egykori lelkésze „Egy evangélikus gyülekezet a Duna partján” című könyvében írja: „Egyetlen mondat utalást találtam, hogy az építőmester egy papgyermek lett volna.”
Neoreneszánsz stílusban kevés templom épült. A paksi templom legközelebbi rokona Pécsett található. A Dischka Győző utcai templom 1875-ben épült. A paksi templomhoz hasonlóan előkertben áll, és két oldalán az utca vonalában szimmetrikusan lakó- és irodaépületek helyezkednek el. A pécsi templom tervezője Baldauf János volt.”
Forrás: Várossá válni… Várostörténeti tanulmányok. Paks, 1979-1999. Paks, 2001.
Hasonlóságok
Bencze Barnabás tanár, paksi helytörténész megajándékozott bennünket feljegyzéseivel:
„Baldauf János (1831-1890.) építész, a pécsi evangélikus templom, lelkészlak, lelkészi hivatal tervezője. (Dischka Győző u. 4-6.) A koraeklektika klasszicizáló felfogását képviselte.”
A forrásként megjelölt könyv megjelenése után, 2003-ban találkozott Bencze Barnabás a tassi református templom képével és ismertetésével az RTV Részletes c. újságban. Feltűnőnek találta hasonlatosságát a paksi evangélikus templommal. Személyesen odautazott, s több felvételt is készített róla. Míg a tassi templom toronysüvege merőben eltér a paksiétól, addig a 2006-ban ugyanott ismertetett dévaványai református templomé hasonló, annál is inkább, mivel a paksi toronysüveg is eredetileg golyvás megoldású volt. Mindkettő Benkó Károly építész tervei alapján épült.
Benkó Károly építész (Nagyszentmiklós, 1837. november 4. – Rákospalota, 1893. augusztus 24.)
Munkái:
Evangélikus templom: Dobsina, Sajógömör, Budapest (A Deák téri evangélikus templom renoválása 1864-ben)
Református templom: Fót, Majosháza, Tass, Dévaványa (1887-91.) (1884-ben második helyezést ért el a dévaványai templom pályázatán.)
Ő tervezte az eperjesi evangélikus kollégiumot, a szentesi, a jászberényi és a lévai gimnáziumot. 1870-ben alapította a nyergesújfalui román-cementgyárat.
Bencze Barnabás nem tartja kizártnak, hogy ő tervezte a mi templomunkat is. Ő lenne az a papgyermek, akit Sólyom Károly említ könyvében? Talán már egészen közel járunk a megoldáshoz.
Egyetemi hallgatók, segítőkész kutatók, figyelem! Várjuk jelentkezésüket!
Templomunk 120. születésnapját 2004-ben ünnepeltük (Lásd emlékezetes események)
Kochné Inotai Gyöngyi
Templomunk tervezője
Régi adósságomat törlesztem, amikor közzéteszem Karl Jánosné Csepregi Erzsébet nyugalmazott sárszentlőrinci lelkész korábbi információit, miszerint templomunkat minden bizonnyal nem Benkó Károly tervezte, ahogy azt feltételeztük.
A lelkésznő dédnagyapja volt az építész.
A hagyatékban nem találkozott ide vonatkozó tervrajzokkal, s a családban sem esett szó sosem arról, hogy a paksi evangélikus templom az ő munkája volna.
Így továbbra is nyitott a kérdés: Ki tervezte a paksi evangélikus templomot?
Paks, 2021. november
Kochné Inotai Gyöngyi
A templom 2014-ben
Videók a paksi evangélikus templomról
Templomábrázolások
