Sólyom Károly

(1920-2000.)

lelkész, esperes, püspökhelyettes

 

 

  1. május 23-án, Sólyom Károly születésének 100. évfordulóján kedves lelkipásztorunkra emlékezünk. Nem a templom padsoraiban, sem a sírjánál összegyülekezve. Nem hangozhat el most ott ünnepi beszéd, prédikáció, nem csendülhet fel a temetőben kórusunk hangja. Nem találkozhatunk valamennyien a Sólyom-család tagjaival, sem az érkező régi barátokkal. Nem ölelhetjük meg egymást. Nem idézhetjük fel közösen jól ismert alakját, gondolatainkat összefűzve, egymásnak át- és visszaadva a szót, gesztusainkkal egyetértésünket jelezve.

A megemlékezés mégsem marad el!!!  Ki-ki egyénileg vagy a családjával, akár telefonon beszélgetve gondol rá, hisz ezt tesszük különösen az utóbbi időben, amióta tudatosult bennünk ennek a napnak a jelentősége. Egyénileg vagy családostól elzarándokolunk nyughelyéhez, virágot, gyertyát, mécsest viszünk, s elmondunk egy imát.

Néhányan tollat ragadtak, vagy a számítógépükhöz ültek, és leírták gondolataikat. Ezeket közöljük a továbbiakban. Vágatlanul, semmit sem kihagyva. A különböző generációk tagjai számolnak be gyermek-, ifjú- és felnőttkori élményeikről, Sólyom Károly paksi szolgálata idejéből. Örömmel és meghatottan olvastam valamennyit, és a készülődésünk utolsó perceiben a Sólyom-családtól kapott eredeti Sólyom Károly-kéziratot Pályám emlékezete címmel. Igazi ajándék mindannyiunk számára!

Kérem, olvassák el Önök is!

Örülnénk további írásoknak is! Van még hely az Emlékeink című rovatban!

A továbbiakban hét visszaemlékezést és egy videó-blokkot találnak még Nepp Éva lelkésznő imádságával, majd egy erre az alkalomra Sólyom Károlyról készült képgalériát. (Megtalálható: Gyülekezetünk története címszó alatt, Sólyom Károlynál.)

A megemlékezést szerkesztette: Kochné Inotai Gyöngyi