A templom

"Az új templomot nem a régi helyén, ami megközelítőleg az új lelkészlakás területén állt, hanem attól feljebb, a Vörösmarty utca tengelyében kezdték el építeni 1881 őszén.A templom egy teraszszerűen kialakított talpazaton áll. Főbejáratát csak a teraszra vezető hosszú lépcsősoron lehet megközelíteni."

Bencze Barnabás

A templomot éjszaka ábrázoló képeslap a paksi evangélikus gyülekezet tulajdona. 1911. december 8-án, Pakson adták postára. A címzett nagytiszteletű Baldauf Gusztávné, Pápán. Baldauf Gusztáv 1900-ban Horváth Sándor segédlelkésze volt Pakson [1] .Később ő alapította a pécsi Baldauf Otthont [2] . Hogy került vissza Paksra ez a lap? Az akkori Gizuska, az általam is ismert  Gizus néni özvegysége [2] idején paksi szülőházában lakott a Kossuth Lajos utcában. Ő adományozhatta a lapot a gyülekezetnek.

Kochné I. Gyöngyi

[1] Vö.: Sólyom Károly: Egy evangélikus gyülekezet a Duna partján. Paks, 1991. 130. o.

[2] forrás: Martos Istvánné

Bencze Barnabás: Építészeti örökségünk (részlet)

"A régi városrész harmadik temploma, az evangélikus kicsit távolabb, a Kossuth Lajos utcában épült. Paks képének nagyon fontos, meghatározó eleme. A Pollack Mihály útról nézve olyan, mintha őrködne a város felett. Az idősebb paksiak talán még emlékeznek rá, hogy az ötvenes években tornya őrtoronyként szolgált: onnan figyelték a városban és a határban fellobbanó tüzeket.

A templom ma is szép látványt nyújt a Kossuth Lajos utcában sétálóknak. Épülettömbje a házak fölé magasodik. Az ívesen kanyarodó utcában haladva fokozatosan fejti ki hatását a példaszerűen renovált templom. A valaha szépen tagolt kisvárosi házak mára sivárrá csupaszított homlokzatukkal sem rontják el a hatást. Törés csak akkor jelentkezik, amikor a házak ritmusát hosszú kerítés váltja fel. A Vörösmarty utca hangsúlyos lezárásaként jelenik meg a templom. Bár az utca egységes képe mára széttöredezett, még találunk néhány szépen formált eklektikus épületet. Az evangélikus templom monumentális hatása legjobban a Vörösmarty és a Kossuth Lajos utca találkozásánál érvényesül. A templom az utcától távolabb, udvarban helyezkedik el. Az udvart eredetileg két épület zárta le az utca felől, az iskola és a lelkészlakás. Sajnos az utóbbit lebontották. Az épületegyüttes eredetileg a XVIII. századvégi tűzvészek után keletkezett. 1880-ban leégett az evangélikusok 1788-ban épült, majd többször megújított, 1812-13-ban átépített temploma. A tűz martalékává vált az 1870-ben épült iskola és lelkészlakás is. Ez a pusztulás indította el az új épületegyüttes építését. Még 1880-ban elkészült az iskola. Utcai homlokzata egyszerű, szélein és a középtengelyben dór fejezetű lizénával. Ablakai keretezetlenek. Udvari homlokzata beüvegezett pillérsoros tornác. A lebontott lelkészlak homlokzata hasonló tagolású volt.

Az evangélikus templom a kora eklektika klasszicizáló felfogásában épült. Szerkezetileg nyolc téglalap alaprajzú pillér és az ezeket összekapcsoló körívboltívek alkotják az épületet. A belső térben a pilléreket lent dór, fent korinthoszi fejezetű páros lizénák tagolják. A külső falakon dór fejezetű lizénák jelzik a pillérek helyét. Az oldalfalakat középen hármas, két oldalt egyes klasszicista keretezésű ablakok törik át. A falsík kívül kváderezett vakolatú. A vízszintes irányt erősen hangsúlyozó magas, gazdagon tagolt lábazata, háromtagú fogsoros főpárkány reneszánsz ihletésű. A rizalitszerűen előreugró négyzetes torony alján nyílik a főbejárat. A félköríves ajtó előtt klasszicizáló portikusz van két dór oszloppal, fölöttük háromtagú főpárkány timpanonnal. Ez az aediculás motívum más formában a torony tetején és az oltáron is megjelenik. A toronytest széleit lizénák hangsúlyozzák.

Mind a négy oldalon egy-egy félköríves ablak, felettük óramező látható. A főpárkánnyal, timpanonnal záródó toronytest fölött a toronysisak nyolcszögletű gúla, csúcsán kereszttel.

A belső tér három csehsüveg boltozattal van lefedve. A bejárattal szemben áll az aediculás oltár, két korinthoszi oszlop fölött háromtagú főpárkánnyal timpanonnal, a timpanon tetején kereszttel. Mögötte félköríves nyílásban a keresztre feszített Jézust ábrázoló oltárkép. A torony, a bejárat és az oltár hasonló kialakításában is érvényesül az a tervezői törekvés, amely a külső és a belső tér közötti összhang megteremtését kívánja megvalósítani.

Az oltár mögötti támfal - rajta kétoldalt egy-egy függönnyel takart ajtónyílással - a pillérek szélességének megfelelő teret választ le a belső térből. Az így kialakult rész a sekrestye szerepét tölti be. Hasonló megoldás látható a kórus bejárat felöli oldalán. Az orgona mögötti fal mindkét oldalán egy-egy ajtó van. Magát a kórust négy dór oszlop támasztja alá, mellvédje fából készült.

A neoreneszánsz templom szerencsére megőrizte eredeti formáját. A külső homlokzaton és a hófehérre meszelt belső terében minden díszítőelem, építészeti tagozat megmaradt. Tatarozásakor nem próbálták egyszerűsíteni.

Az evangélikus templom tervezője és építője ismeretlen. Sólyom Károly a gyülekezet egykori lelkésze "Egy evangélikus gyülekezet a Duna partján" című könyvében írja: "Egyetlen mondat utalást találtam, hogy az építőmester egy papgyermek lett volna."

Neoreneszánsz stílusban kevés templom épült. A paksi templom legközelebbi rokona Pécsett található. A Dischka Győző utcai templom 1875-ben épült. A paksi templomhoz hasonlóan előkertben áll, és két oldalán az utca vonalában szimmetrikusan lakó- és irodaépületek helyezkednek el. A pécsi templom tervezője Baldauf János volt."

Forrás: Várossá válni… Várostörténeti tanulmányok. Paks, 1979-1999. Paks, 2001.

Hasonlóságok

Bencze Barnabás tanár, paksi helytörténész megajándékozott bennünket feljegyzéseivel:

„Baldauf János (1831-1890.) építész, a pécsi evangélikus templom, lelkészlak, lelkészi hivatal tervezője. (Dischka Győző u. 4-6.) A koraeklektika klasszicizáló felfogását képviselte.”

A forrásként megjelölt könyv megjelenése után, 2003-ban találkozott Bencze Barnabás a tassi református templom képével és ismertetésével az RTV Részletes c. újságban. Feltűnőnek találta hasonlatosságát a paksi evangélikus templommal. Személyesen odautazott, s több felvételt is készített róla. Míg a tassi templom toronysüvege merőben eltér a paksiétól, addig a 2006-ban ugyanott ismertetett dévaványai református templomé hasonló, annál is inkább, mivel a paksi toronysüveg is eredetileg golyvás megoldású volt. Mindkettő Benkó Károly építész tervei alapján épült.

Benkó Károly építész (Nagyszentmiklós, 1837. november 4. - Rákospalota, 1893. augusztus 24.)

Munkái:

Evangélikus templom: Dobsina, Sajógömör, Budapest (A Deák téri evangélikus templom renoválása 1864-ben)

Református templom: Fót, Majosháza, Tass, Dévaványa (1887-91.) (1884-ben második helyezést ért el a dévaványai templom pályázatán.)

Ő tervezte az eperjesi evangélikus kollégiumot, a szentesi, a jászberényi és a lévai gimnáziumot. 1870-ben alapította a nyergesújfalui román-cementgyárat.

Bencze Barnabás nem tartja kizártnak, hogy ő tervezte a mi templomunkat is. Ő lenne az a papgyermek, akit Sólyom Károly említ könyvében? Talán már egészen közel járunk a megoldáshoz.

 

Egyetemi hallgatók, segítőkész kutatók, figyelem! Várjuk jelentkezésüket!

Templomunk 120. születésnapját 2004-ben ünnepeltük (Lásd emlékezetes események)

Kochné Inotai Gyöngyi

Templomábrázolások